Hope to live a decent life

Kedves Olvasó!

Mindenkinek fontos az otthon melege, ami stabil háttérként szolgál még akkor is, ha ennek nem is vagyunk igazán tudatában. Sokszor egy nehéz nap után jó otthon elbújni egy kicsit a világ elől egy jó könyv társaságában vagy egyszerűen csak zenét hallgatni, miközben észrevétlenül feltöltődünk, készen állva egy újabb nap kihívásaira.

Ez különösen fontos családok esetében, ahol az igazi otthon, a testben és lélekben egészségesen fejlődő gyerekek hátterét biztosítja.

Egy igazi otthonul szolgáló ház, lakás megléte sokszor olyan természetes számunkra, mint ahogy reggelente felkelünk, megisszuk a teánkat, kávénkat és munkába indulunk. Mi sem egyszerűbb és természetesebb ennél… semmi, ha van lábunk, amivel ki tudunk kelni az ágyból, és van kezünk, amivel el tudjuk készíteni a kávénkat.

Házunk két évvel ezelőtti kényszer eladásáig, és ezáltal albérletbe történő költözésünkig feleségemnek, három gyermekemnek és nekem is olyan természetes volt, hogy vár minket egy otthon, ahol jó időben gyermekeim Jázmin, Ádám és Máté az udvaron fogócskázhatott, feleségem Margit, a konyhában egy új recept alapján készített valamilyen ételkülönlegességet, én pedig a garázsban barkácsolhattam, javíthattam bármit, amit éppen „gyógyítani” kellett.

Budapesten és az agglomerációban igazi kihívás albérletet találni, egy nagycsaládos pedig joggal érezheti úgy, hogy gyakorlatilag meg van bélyegezve, mert mondjuk ki, hátrány az, ha valakinek gyereke van („Kutya, gyerek kizárva!”, hallható ez sokszor.) Ettől függetlenül megoldottuk valahogy, és találtunk egy elfogadható albérletet, ami viszi is a pénzt rendesen. A hab a tortán, hogy „bedőlt hiteles” házról van szó, úgyhogy vagy a banké lesz, vagy eladásra kerül (már meg van hirdetve), ezért költözhetünk innen is.

A kényszerköltözést követően próbálkoztunk mi is a „CSOK CSODÁVAL”, így vettünk korrekt áron részben hitelre egy számunkra igen alkalmas helyen található telket (iskolához, óvodához viszonylag közel) amire „már csak” egy házat kell felhúzni, és minden jó.

Meghaladta erőnket.

Folyamatos feszültségforrást és hatalmas nyomást helyezett ránk ez a feladat. Úgy éreztem, hogy bárhol, bárhogyan, és bármilyen keményen dolgozom, nem számít, mert a pénzt egy feneketlen kútba töltöm. Esetemben ez nem a filmekből jól ismert eredményt hozta, és nem többszöröződött meg az erőm és nem győztem le minden akadályt, hanem pont az ellenkezőjét hozta. Az egyedüllét érzése, az, hogy mindenki tőlem várta a csodát, közben láttam a szemükben az elképedést, amikor a feladat nagyságáról beszéltünk, erőm és teljesítményem csökkenéséhez vezetett. A végén már csak a rossz hírek jöttek és bármilyen szégyenletes is legyen, bevallom: FELADTAM.

Valahogy azonban még is életben maradtam, pedig nem ez volt a cél, és akkor eldöntöttem, hogy soha többé nem fogom feladni, harcolok, amíg bírom.

Ugyanakkor arra is rájöttem, hogy bármilyen keményen és elszántam küzdök, a feleségemmel ketten KEVESEK VAGYUNK.

Segítő kezekre van szükségünk.

De mi is a cél? (Merült fel bennem a kérdés már sokadjára.)

Egy OTTHON MEGTEREMTÉSE természetesen a családomnak.

De hogyan, és milyen otthon legyen? És hol? (Jöttek a további kérdések.)

Szakítsuk ki a gyerekeket megszokott környezetükből, adjuk el a telket, az árából gyorsan vegyünk valahol egy nagyon olcsó házat/lakást, mondjunk fel, gyorsan költözzünk, oda keressünk ott munkát?

Mindezt szuper gyorsan, és még csak véletlenül se merjünk hibázni, mert akkor szétesik a családunk?

Ez legalább olyan „járható út” mint amin eddig voltunk, és nagyjából hasonló sikerek, várhatóak, ha rálépünk.

DE MI IS VOLT AZ EREDETI TERV? (Kérdeztem magamtól.)

Egy ház a telekre, amit vettünk, és ami elég jó helyen van ahhoz, hogy onnan vigyük gyermekeinket iskolába, óvodába, onnan járjunk dolgozni, stb. stb.

MIÉRT NINCS RAJTA MÉG A HÁZ? (Faggattam magam tovább.)

A hosszadalmas és nehézkes utánajárás, terveztetés, engedélyeztetés, a CSOK igénybevételének még mindig nehézkes mivolta, jóval több energiát és pénzt emésztene föl, mint ami egy albérletben lévő nagycsaládos házaspár rendelkezésére áll.

HOGYAN LEHTNE A TELEKRE MÉGIS „FELHÚZNI” EGY HÁZAT?

GYORSAN RÁADÁSUL, MERT AZ ALBÉRLETET ELADJÁK A FEJÜNK FÖLÜL!!!

Valamilyen módon az építkezési, engedélyezési „macerát” le kell rövidíteni. Egy olcsó, a minimális szükségleteket kielégítő ház kell, ami gyorsan és lehetőleg engedélyeztetési „macera” lerövidítésével vagy kikerülésével felhúzható/telepíthető.

MILYEN HÁZ JÖHET SZÁMÍTÁSBA?

Kezdjük azzal, mi nem jöhet számításba! A hagyományos „Pályázunk, terveztetünk, megy a gép, túrja az alapot, vesszük az anyagot és közben jönnek még a nem várt nehézségek” módszer nem tűnik működőképesnek.

Folytassuk azzal, hogy mi az, amink van, mi a minimális feltétele egy háznak, és ennek alapján milyen lehetőségeink vannak.

Van:

• egy telek,
• 
• a telken egy régebbi kisebb ház vagy nyaraló alapja található,
• 
• víz bevezetve,
• a többi közmű a telek előtt, csatorna és villany bevezetése elengedhetetlen, a gáz megfelelő szigeteléssel, fa és/vagy elektromos fűtéssel megoldható.
• legyen négy fala,
• legyen teteje,
• kellenek nyílás zárók,
• mivel nagycsalád vagyunk, kell külön fürdő, wc ezeket le kell választani,
• a teljesség igénye nélkül kell vezetékelés, csatorna, szaniterek millió csavar, szög ragasztó anyag stb.
• nem használt jó minőségű faanyag, raklap,
• OSB lap,
• fölösleges szerszámok, gépek,
• csavarok, szögek,
• pénz,
• emberek, akik segítenek az egész folyamat leszervezésében,
• nyílászárók,
• szaniterek, kábelek,
• sóder, cement, járólap,
• valaki, akinek Törökbálinton vagy vonzáskörzetében van egy üres háza/lakása és addig ott lakhatnánk, amíg elkészül a házunk,
• telefonhívás ismerősnek, barátnak, valami ilyesmi: „Feri figyelj, neked maradt egy csomó cuccod az építkezésről, nem adod nekik?”
• mérnök, aki segítene megtervezni,
• emberek, akik új ötletekkel, megoldási javaslatokkal előállnak,
• emberek, akik segítenek felépíteni, aki fel áldoz egy napot, hogy „Akkor ma segítek Viktoréknak”.
• minden, minden segítséget szívesen fogadunk.

Mi kell egy házhoz minimálisan első lépésként:

OSB lapokkal, szigetelő anyaggal, tartó oszlopokkal, gerendákkal meg, zsindelytetővel megépíthető lenne egy 70 nm alapterületű lapostetős ház. Először csak a külső falai lennének (wc/fürdő leválasztva) a tető belül fa tartó gerendákkal alátámasztva.

Az első néhány hónapban gyakorlatilag egyterű lenne, hívhatnánk amerikai konhyás loft lakásnak, tehát minden egyben. Budapesten, eléggé divatos az ilyen és jó drága is. Itt olcsó lenne.

Utána, ha már ott lakunk szépen gipszkarton segítségével le lehetne választani a szobákat. Minden nap tudnék rajta dolgozni, mert ott lennék, nem pedig albérletben, tehát mindig haladna a munka.

Mivel a ház nagyon könnyű lenne, ezért egyszerű alap is elég lenne. A jelenlegi alap megerősítve, és/vagy beton kuglófokra történő ráhelyezése megoldaná ezt a kérdést.

HÍVHATNÁNMOBIL HÁZNAK IS!

Így van!

De egy igazi mobil ház, konténerház, vagy konténer(ek)ből készült ház is megoldaná a helyzetet, sok sok macerát kikerülve.

OKÉ, DE MI AZ AMI KELL? (Merült fel részemről felém a jogos kérdés.)

Minden, ami egy építhezéshez kellhet:

Helyzetünk nehéz, de két dolgot tudok,

1. Soha többé nem adom fel.

2. Segítség nélkül nem fog menni.

Ezért őszintén bízom benne, hogy kérésem segítő kezekre talál és hamarosan a saját otthonunkban fogadhatom Önt és a többi jó szívű segítőt házunk felavatásának/ birtokbavételének alkalmával.

Tisztelettel:

Homonnai Viktor